Az Ősmágia Tornya

Az Ősmágia Tornyának varázslói Magiszterek Rendje

A Második Sárkányháborút követően a mágia elszabadult, hogy ez az elkövetkezőkben elkerülhető legyen, a mágia három istenének tanácsára a varázslók megalapították a három Ősmágus Rendet, melynek fő feladata a mágia őrzése lett. Más világokon a varázslók hozzászoktak ahhoz, hogy a mágiát szabadon használhatják, míg Krynnen mindez szigorúan szabályozva van, és akik ezeket a szabályokat nem tartják be, azokat renegátoknak nevezik.

MAGISZTEREK RENDJÉNEK VARÁZSLÓI

Krynn világán egy rend sem tekint vissza olyan ősi múltra, mint a félt és tiszteletet parancsoló
Ősmágusok Rendje. Szinte az idők kezdete óta létezik, története a mágia három istenétől eredeztethető. A mágia istenei: Solinari, Lunitari, és Nuitari már a teremtés előtt is léteztek, még az előtt, hogy a csillagok elfoglalták volna helyüket az égbolton. Bár az istenek mindegyike rendelkezik mágikus hatalommal, de hármukban a mágia szerette, és a Művészetnek szentelt életük miatt még kifejezőbb ez a hatalom, és csak különböző eszméik miatt lehet őket megkülönböztetni egymástól. Mindegyikük külön utat választott a világegyetemben. Látták a többi istenséget a mennyekben céljaik és ideológiájuk szerint egymás ellen, vagy egymás mellett felsorakozni.
És ahogy a látomásaik és jóslataik figyelmeztették őket, a Minden Szentek Háborúja bekövetkezett. Szüleik kényszeríttették gyermekeiket, hogy egyik vagy másik oldalra álljanak, azonban az unokatestvérek féltek, hogy a háború elpusztítja azt, amit a legjobban szeretnek: a mágiát.
Ezért megesküdtek,hogy hűek maradnak az igazi mágiához valamint egymáshoz, és elhagyták az istenek pantheonját, és Krynn világára mentek.
Itt a háború, és a halandók teremtése után, mindannyian találtak maguknak egy-egy tanítványt
a halandók között és mindnyájan megajándékozták tanítványaikat a mágia művészetével.
Ez az ajándék aztán továbbszállt más halandókra.
Aztán a mágia istenei elhagyták Krynnt, de miután nagyon megszerették, ezért nem csatlakoztak mennybéli isten társaikhoz, hanem Krynn világának közelében maradtak. Holdakként keringtek körülötte, olyanoknak adva át erejüket, akik az útjaikat követték.
A Második Sárkányháború alatt az elfek három renegát vezetésével verték vissza a sárkányokat, de a mágia elszabadult, és ezrek haltak
meg. A három renegát, az életüket féltve a mágia
isteneitől kért segítséget. A mágia istenei az
Elveszett Fellegvárban adtak számukra menedéket.
Az Elveszett Fellegvár a mágia olyan
legendás helye, mely a világegyetem határain
kívül található. Itt a mágia istenei megtanították
a három varázslónak a Mágia Alaptörvényeit:

1. Minden varázsló testvérnek számít a saját
rendjében. Mindhárom rend testvér az erőben.
2. Az Ősmágusok Rendjének területeit a rendek
közösen birtokolják, és ezeken a területeken
semmilyen varázslatot sem lehet használni a varázsló társak ellen ártó szándékkal.
3. A tornyok területein kívül a testvér testvér
ellen, és rend rend ellen fordulhat, mivel ez
a világegyetem rendje.
Az Ősmágusok Rendje lazán szervezett varázsló
csoportokként indult, míg nem a Fény Korában, a Második Sárkányháború után pár évvel, minden rend mestere az Elveszett Fellegvárban
gyűlt össze, ahol megalapították a rendek
egységét. Így született meg az Ősmágusok
Rendje.

A Rend megalapítását követően az Ősmágusok,
a mágia isteneinek tanácsára öt bástyát
emeltek távoli vidékeken, melyekből a rendek
mesterei békében és harmóniában irányították
a rendet, így védve meg a varázslókat. Így épültek fel az Ősmágia Legendás Tornyai. Ezeknek a tornyoknak mindegyike olyan hely volt, ahonnan a mágikus erőket a Varázslók Konklávéjának (Varázslók Tanácsa) bölcsei kontrolálhatták.

Fontos, hogy Krynn minden varázslója emlékezzen arra, hogy a varázsló egyetlen kötelessége az, hogy hű maradjon a Művészethez.
Leginkább ennek köszönhető az, hogy a mágiát,
a sok kísérlet ellenére sem sikerült kiirtani
Krynnről.
A Fekete Köpenyes varázslók és a Fehér Köpenyes varázslók, akik a háborúkban (mint
például a Dárdaháborúban) az ellentétes oldalon
harcolnak, nem riadnak vissza egymás elpusztításától, de mikor semleges területen találkoznak (ilyen helyek az Ősmágia Legendás Tornyai), minden bizonnyal a mágiáról fognak lelkes tárgyalást folytatni. Ha külső erő támadná meg őket, fenyegetve ezzel a mágia létét (például egy renegát renegát), akkor szövetkeznének egymással, hogy felvegyék a harcot a mágia védelme érdekében.
Bővebb információk a varázslókról, mágikus
tanokról, az Ősmágia Legendás Tornyairól és
azok védelméről a DRAGONLANCE regényekben olvashatók. Akik az itt bemutatott dolgoknál részletesebb információkat szeretnének kapni, azoknak a fent említett regényekből kell ezt a tudást elsajátítani.

A Mágia Holdjai

A világ teremtése óta a mágia három holdja
Krynn bolygólya körül kering, így szabályozva
követőik mágikus erejének gyengülését és erősödését.
A három rend mindegyike a mágia holdjainak
egyikéből nyeri erejét. A Fehér Köpenyesek
varázslói a Solinaritól, a Fekete Köpenyesek a
Nuitaritól, míg a Vörös Köpenyesek a
Lunitaritól kapják a hatalmukat. A holdak
helyzete és állása befolyásolja a rendek erejét.
A következő táblázatok megmutatják a holdak
állásának pontos hatását Krynn varázslóinak
mágiájára. A holdak helyzete csak a megfelelő
varázslórend mágiájára van hatással.
A halandók, de még a más varázslórendbe
tartozó varázslók sem láthatják azt a holdat
mely a Fekete Köpenyes varázslók képességeire
van hatással. Nuitari holdja csak azok számára
látható, akik tőle nyerik erejüket.

Adeptusok

Mindenkinek, aki az Ősmágusok Rendjeinek
egyikéhez akar csatlakozni, a tanulmányait
gyermekkorában ajánlott elkezdenie, egy varázslómester tanoncaként. Ezeket a mestereket a Konklávé hatalmazza fel a fiatal tanoncok tanítására. A tanoncok az 5. szintig fejlődhetnek, mielőtt elköteleznék magukat az
egyik vagy a másik rend mellett, és mielőtt
hűségesküt tennének a Konklávé előtt. De
tanonc akár egész életében megmaradhat Beavatottnak is, aki ismer ugyan kisebb varázslatokat, de soha sem tette le a Próbát, s így zárva maradnak előtte azok az ajtók, melyek a nagyobb hatalom termeibe vezetnek.
Azonban azoknak, akik nagyobb hatalomra
vágynak el kell, hogy utazzanak Wayreth Erdejébe, hogy az ottani Ősmágia Legendás Tornyában letegyék a Próbát. A Próba után az
újdonsült varázsló megnevezi azt a Rendet,
amelyikbe tartozni szeretne, majd a Konklávé
vagy a Próbát vezető Mester kijelöli számára
azt a tapasztalt varázslót, akit a tanoncideje
alatt szolgálnia kell.
Ez a tapasztaltabb varázsló általában ugyan
abba a Rendbe tartozik, mint amit a tanonc,
vagyis most már varázsló választott. Bár az
utóbbi időkben előfordult az is, hogy Dalamar,
aki a Fekete Köpenyesek varázslója, Vörös
Köpenyes tanoncokat tanított. Bár az nem igen
fordulhat elő, hogy egy Fehér Köpenyes mester
Fekete Köpenyes tanoncot tanítson, vagy fordítva.

A Varázslók Próbája

A Magiszterek Próbája sokkal többet jelent a
varázsló mágikus képességeinek felmérésénél,
mivel azt is figyeli, hogy az adott varázsló hogyan és mire használja a meglévő és a későbbiekben megszerzett hatalmát és tudását. A mágia nagyon erőteljes Krynn világán, és a varázslók számára az egyik legfontosabb, hogy a három varázslórend között különbséget lehessen tenni.
Minden Beavatottnak személyre szabott a
Próbája, mely a varázsló gyengeségeinek és
erősségeinek felmérésére irányul. A kudarc
egyenlő a halállal. Mivel a mágia hatalmas erőt
képvisel Ansalon kontinensén, a varázslók
nagyon figyelnek arra, hogy kiknek engedélyezik meg ezen erő gyakorlását. Ezt a döntést nem befolyásolja az sem, hogy ezt az erőt jó vagy rossz ügy érdekében alkalmazzák. Az egyedüli, amit figyelembe vesznek, hogy a mágiát ne használhassa senki meggondolatlanul.
(Ez is egy magyarázat arra, hogy miért nincsenek surranó varázslók.) Ebből kifolyólag az a varázsló, aki elhatározza, hogy leteszi a Próbát, egyben a mágia művészete mellett is elkötelezi magát. A Próba keretén belül bizonyítja azt, hogy komolyan veszi a mágiát, és az életét e művészetnek szenteli. Ezért van az, hogy a varázsló tanoncok a nagyobb mágikus hatalom érdekében fenntartások nélkül vállalják a Próbát, mely akár a halálukat is jelentheti.
Mivel a Próba személyre szabott, a következőkben csak irányelveket ismertetünk menetével kapcsolatban. A mesélő feladata, hogy a csapatában játszó varázslók Próbájának részleteit kidolgozza.

A Próba legkevesebb három részből áll.
Mindegyik résznek a varázsló mágiaismeretét
és a varázslatai megfelelő használatát kell tesztelnie.
A Próbán megkövetelt, hogy a Beavatott
az általa ismert összes varázslatot kiválóan
tudja alkalmazni. A Próbának legalább három
olyan tesztet kell tartalmaznia, melyeket csak
varázslatokkal lehetetlen megoldani; ezek közül
az egyik teszt lehet egy olyan lény (általában
illúzió) elleni harc, aki a Beavatott szövetségese,
vagy egy másik teszt részét képezheti egy, a
Beavatottnál két szinttel magasabb ellenfél
elleni küzdelem.
Azok, akik megkísérlik a Próbát, vihetnek
magukkal társakat segítségül, de a túlélés
számukra sem garantált.

A Próba Utáni Rendváltás

Időről időre előfordulnak olyan varázslók,
akik cselekedeteik véget, nem követhetik tovább
eredetileg választott rendjüket. Ilyen volt
Raistlin Majere is, aki a Próba után Vörös Köpenyes varázsló lett, de a későbbiekben az
események, és a saját döntése a Fekete Köpenyesek útjára terelte őt. Ezek a Rendek közti váltások nem mennek minden nehézség nélkül.
A Rendet váltó varázsló két szintet veszít.
Ez néha azzal is együtt jár, hogy a varázsló könyveiben meglévő varázslatok közül néhány
használhatatlan lesz, mivel a varázsló által
használható mágia iskolák a Rendjétől függenek, s így elképzelhető, hogy a varázskönyvében szerepelnek olyan varázslatok, melyeket az új Rendje tanai alapján nem használhat.
Sőt a saját magával meghasonlott varázsló
képességeit nem befolyásolják a holdak, míg a
rendváltástól számítva, egy hónap el nem telik.
Új holdja csak ezután lesz hatással képességeire.

A Fehér Köpenyesek Varázslói

A Fehér Köpenyes varázslók a Jó Istenek tanait
követik, és minden tettükben ez vezérli őket.
Az esetleges, e célok ellenében végrehajtott
tettei, tulajdonképpen a varázsló lecsúszását
eredményezhetik. Az első erre intő jel az,
hogy Solinari holdja nincs többé hatással a
varázsló képességeire. Sőt, ha nem hagy fel
ezekkel a tettekkel, akkor az is előfordulhat,
hogy bizonyos varázslatok végrehajtására sem
lesz képes.
A Fehér Köpenyes varázslók gyakran segédkeznek a jó ügyek érdekében indított küldetésekben, folyamatosan keresik a szövetség lehetőségét a lovagokkal, a Jó Istenek papjaival, és Solamnia Lovagjaival.

A Vörös Köpenyesek Varázslói

A Vörös Köpenyes varázslók a Semlegesség
keskeny útját járják, a hűségük megingathatatlan magához a művészethez, de fontosnak tartják világban uralkodó egyensúly megőrzését
a Jó és a Gonosz között. A Semleges Istenek
tanait követik, és minden tettükben ez vezérli őket. Az esetleges, e célok ellenében végrehajtott tettei, tulajdonképpen a varázsló
semlegességtől való távolodását eredményezhetik.
Az első erre intő jel az, hogy Lunitari holdja
nincs többé hatással a varázsló képességeire.
Sőt, ha nem hagy fel ezekkel a tettekkel, akkor
az is előfordulhat, hogy bizonyos varázslatok
végrehajtására sem lesz képes.

A Fekete Köpenyesek Varázslói
A Fekete Köpenyes varázslók természetükből
fakadóan nem válogatnak az eszközökben, ha
újabb tudás megszerzése a tét.
A Fekete Köpenyes varázslók a Gonosz Istenek
tanait követik, a mágia a hatalom utáni
sóvárgásuk kielégítésének az eszköze, és e
céljuk érdekében nem rettennek vissza a Fekete
Mágia nyakló nélküli alkalmazásától sem.
A hatalom éhség az, ami minden tettükben
vezérli őket. Az esetleges, e célok ellenében
végrehajtott tettei, tulajdonképpen a varázsló
jellemének „torzulását” eredményezhetik. Az
első erre intő jel az, hogy Nuitari holdja nincs
többé hatással a varázsló képességeire. Sőt, ha
nem hagy fel ezekkel a tettekkel, akkor az is
előfordulhat, hogy bizonyos varázslatok végrehajtására sem lesz képes.

Játéktechnikai adatok

2. szint: Mágikus Tradíció
Az Ősmágia Magisztereit szigorú szabályok kötik, hogy mely iskolákra specializálódhatnak.
Ezek a jellemük, azaz a Rendjük alapján kerül meghatározásra.
Ezek a Fehér Köpenyes (KJ/SJ/TJ jellemű) magiszterek esetén a következők lehetnek:
Védőmágia, Idézőmágia, Jósmágia, Bűbájmágia és Energiamágia.
A Vörös Köpenyes (KS/S/TS jellemű) magiszterek esetén:
Idézőmágia, Jósmágia, Energiamágia, Illúziómágia és Átalakítómágia.
A Fekete Köpenyes (KG/SG/TG jellemű) magiszterek esetén:
Idézőmágia, Jósmágia, Bűbájmágia, Illúziómágia, Nekromancia és Energiamágia.

Azok az adeptusok (tanítványok) akik már eleve az Ősmágia Tornyában, vagy azon kívül, de Rendtagnak számító varázsló kezei alatt tanulnak, a fentiek szerint választják ki a specializációjukat.

Akik nem Rendtagnak számító varázslótól tanulnak, szintén a fentiek alapján orientálódnak.
Ezek közismert információk, tisztában van vele mester és tanítvány egyaránt, tehát már a tanulmányai alatt a jellemének megfelelő iskolát fog választani.

Akadnak olyanok, akik nem a jellemüknek megfelelő iskolát választanak.
Nos, nekik a Próba sok kellemetlen meglepetést tartogat…

5. szint: Rendek
Miután elérte az 5., de még nem érte el a 6. szintet, a varázslóknak részt kell venniük a Próbán.
Aki ezt elmulasztja, soha nem ismerheti meg a Művészet magasabb rendű varázslatait és megreked ezen a szinten. Amennyiben mégis tovább fejlődik, renegátnak minősül, kivívva mindhárom Rend haragját.
A jelölteket sokrétű feladatok elé állítja a Próba, a figyelmetleneknek, óvatlanoknak, öntelteknek általában halálos. A Próbát sikeresen teljesítő varázslók ezentúl csak és kizárólag a Rendjüknek megfelelő (lásd fent) varázslatokat használhatják. A többi számukra tiltott, nem létező.
Amennyiben a varázskönyvük tartalmazott ilyen varázslatot, úgy a Mesterek segítségével azt kicserélik egy másikra.

5. szint: Holdmágia
A magiszterek közvetlenül a holdakból merítik az erejüket, akik egy-egy istenséget szimbolizálnak.
A fehér köpenyesek a fehér Solinaritól kapják a hatalmukat, a vörös köpenyesek a vörös Lunitaritól, a fekete köpenyesek pedig a fekete és csak számukra látható Nuitaritól.
Az első negyed és az utolsó negyed idején a mágiájuk normál módon működik.
Az első negyedtől a teliholdon át az utolsó negyedig tartó időszak során a varázslataik NF értéke és támadás módosítója egyel nő, valamint plusz egy varázslat rekeszt kapnak a legmagasabb varázslatszintre, ahol van legalább 2 varázslatrekesz.
Az utolsó negyedtől az újholdon át az első negyedig tartó időszak során a varázslataik NF értéke és támadás módosítója egyel csökken, valamint mínusz egy varázslat rekeszt kapnak a legmagasabb varázslatszintre, ahol van legalább 2 varázslatrekesz.
Ha teliholdkor bármely két hold együtt áll, a vonatkozó holdakból erőt merítő magiszterek további bónuszt kapnak a fentiek szerint, azaz a varázslataik NF értéke és támadás módosítója egyel nő, valamint plusz egy varázslat rekeszt kapnak a legmagasabb varázslatszintre, ahol van legalább 2 varázslatrekesz.
Azon ritka alkalmakkor, amikor mindhárom hold együtt áll, mindhárom rend tagjai újabb bónuszt kapnak a fentiek szerint. A varázslataik NF értéke és támadás módosítója kettővel nő, valamint plusz kettő varázslat rekeszt kapnak a legmagasabb varázslatszintre, ahol van legalább 2 varázslatrekesz.Ezt a meglehetősen ritkán előforduló együttállást a Szemek Éjszakájaként emlegetik, mivel a három hold állása egy hatalmas szemre emlékeztet, fehér golyóval, fekete pupillával és vörös írisszel.
Ez elég borzalmas és félelmetes jelenség, mivel ilyenkor a mágia szinte tombol. Ilyen együttállások alkalmával hozta létre a három rend együtt, az Ősmágia Legendás Tornyait, valamint a Sárkánygömböket.
A Solinari ciklusa 36 nap, a Lunitari ciklusa 28 nap, a Nuitari ciklusa pedig 8 nap.

Renegátok:
Azok a varázslók, akik 6. szintre léptek úgy, hogy nem jelentkeztek Próbára az Ősmágia wayrethi Tornyában, renegátnak minősülnek. Ők a jellemüktől függetlenül bármely iskolára specializálódhatnak és a holdak sincsenek hatással a mágiájukra. Bármely Magiszter (jellemtől függetlenül), aki egy renegáttal találkozik köteles elfogni azt, és a Magisztertanács el vinni, ahol döntenek a további sorsáról.

Renegát varázslók közé tartoznak mindazok,
akik a varázsló, mágus, esetenként warlock (nem minden esetben nép és kultúra függvénye) kasztba tartoznak, és az Ősmágia
Tornyainak szigorú törvényeit figyelmen kívül hagyva élnek. A más világokból, létsíkokról
származó varázslók is könnyen ebben a
szerencsétlen helyzetben találhatják magukat,
ha rövid időn belül nem lépnek kapcsolatba
annak a Rendnek a vezetőjével, amelyhez csatlakozni kívánnak.
Mindhárom rend képviselőinek véleménye
megegyezik abban, hogy a renegát renegátok
veszélyeztetik a világon a mágia egyensúlyát.
Az a renegát varázsló, aki az Ősmágusok Rendjének figyelmét felkelti, számíthat rá, hogy
jelenléte nem kívánatos a Rend varázslói szemében, és ebből kifolyólag mindent megtesznek azért, hogy a törvényeiken kívül élő renegátot semlegesítsék, vagy eltávolítsák Krynnről.
Mindhárom Rend más és más módszereket
választ a renegátokkal szemben való fellépésre.
Némelyikük módszerei sokkal könyörületesebbek, mint a másik Rendé, de hatásosságát ez nem csökkenti.
Azon varázslókat, akik más világokról érkeznek
Krynnre, egészen addig renegátnak tekintik,
míg nem csatlakoznak valamelyik Rendhez.

Krynn világán kezdő varázslókarakter saját
maga dönti el, hogy renegát lesz, avagy csatlakozik valamelyik Rendhez, amint elegendő tapasztalati ponttal rendelkezik az ötödik szinthez. Természetesen az is elképzelhető, hogy jóval magasabb szinten, mikor már renegát renegát, csatlakozik csak a Rendek egyikéhez, de az sem lehetetlen, hogy egy, már valamelyik Rendbe tartozó varázsló dönt úgy, hogy renegátként éli tovább az életét, vállalva az ezzel járó kockázatot.
Az a varázsló, aki kiválik a Rendből, veszít
két szintet, akárcsak az, aki rendet vált, és
ettől kezdve a Játékosok Kézikönyvében
leírtak vonatkoznak rá is. Tapasztalati pontja
eggyel haladja meg a szintvesztés utáni aktuális
szintjéhez szükséges tapasztalati pont
mennyiségét.
Azokra a varázslókra, akik kezdettől fogva
renegátok, nem vonatkozik a szintvesztés, mikor
csatlakoznak a Rendek egyikéhez. Viszont
igen komoly nehézségeik támadhatnak, ha egy
másik – a Rendek egyikébe tartozó – varázslóval hozza össze őket a rosszsors. Alapból 50% annak az esélye, hogy a másik varázsló felfedi a renegát kilétét. Ez az esély 20%-kal csökkenthető, ha a renegát egy, a rendek egyikébe tartozó varázslónak álcázza magát. (Természetesen ez is csak akkor hatásos, ha az illető varázsló nem éppen ugyanabba a Rendbe tartozik.)
Egy renegát renegátsal való bánásmódot
nagyban befolyásolja az, hogy mely Rend varázslójával találkozott össze.
A Fehér Köpenyes varázslók a rendelkezésükre
álló összes eszközt bevetik annak érdekében,
hogy elkapják a renegátot, miközben
igyekeznek a lehető legkevesebb sérülést okozni
neki. Ha ez nem kivitelezhető, vagy a renegát
elmenekül, akkor a legközelebbi Toronyban
jelentik a renegát jelenlétét. Csak a legvégső
esetben, amennyiben a mágia egyensúlya vagy
mások élete is veszélyeztetve van, szánják rá
magukat a renegát renegát elpusztítására. Ha
elfogják, akkor a Konklávé elé vezetik, ahol a
tanács határoz a sorsáról.
A Vörös Köpenyes varázslók megpróbálják
elfogni és a Konklávé elé állítani a renegátot,
ha ez lehetséges. Ha ez nem megvalósítható,
akkor gondolkodás nélkül elpusztítják, mivel
létezése veszélyezteti a mágia egyensúlyát.
A Fekete Köpenyes varázslók először megkísérlik a saját oldalukra állítani a renegátot, ha azonban ez kudarcba fullad, akkor gyorsan és
kíméletlenül végeznek a szerencsétlennel, aki
az útjukba akadt.
Az elfogott renegátok sorsáról a Konklávé
dönt. Általában lehetőséget kapnak rá, hogy
csatlakozzanak valamelyik Rendhez, amennyiben ezt elutasítják, abban az esetben mágiával száműzik őket Krynn világáról.

Az Ősmágia Tornya

Széthullott birodalom High_God High_God